Műszaki ÚTMUTATÓ

Tenzor magok

A Tensor Cores speciális hardveregységek a modern NVIDIA GPU-kban, amelyek rendkívül gyorsan hajtanak végre mátrixszorzási és -felhalmozási műveleteket.

2 perc olvasásUtoljára frissítve

Áttekintés

They are the main reason a single GPU can train and run large neural networks orders of magnitude faster than general-purpose compute would allow.

Mély merülés

A Volta architektúrával 2017-ben bevezetett Tensor Cores dedikált áramkörök, amelyek egy kis mátrixszorzást és egy összeadást (D = A x B + C) számítanak ki egyetlen műveletben, ahelyett, hogy egyesével szoroznák a szabványos CUDA magokon. Mivel a neurális hálózat gyakorlatilag minden rétege mátrixszorzásokká redukálódik, ez megfelel a ténylegesen szükséges matematikai AI-nak. Minden GPU-generáció kibővítette, amit kezel: a Volta 4x4 FP16 csempéket készített, míg a későbbi Ampere, Hopper és Blackwell architektúrák kisebb pontosságú formátumokat adtak hozzá, mint például a TF32, BF16, INT8, FP8 és FP4. A kisebb pontosság azt jelenti, hogy több számot dolgoznak fel óránként, ami drámai módon növeli a tanulási és következtetési teljesítményt, miközben a pontosság elfogadható marad.

Technikai betekintés

A Tensor Core megszoroz két kis mátrixot, és az eredményt egy összevont lépésben halmozza fel, kihasználva azt a tényt, hogy ugyanazok a bemeneti értékek sok kimeneti elemen keresztül újra felhasználhatók. Általában csökkentett pontossággal olvassa be a bemeneti adatokat (FP16, BF16 vagy FP8), de a futó összeget nagyobb pontossággal halmozza fel (gyakran FP32), hogy korlátozza a kerekítési hibákat. Az olyan szoftverkönyvtárak, mint a cuBLAS és a cuDNN, és a keretrendszerek, mint a PyTorch, nagy mátrixokat csempésznek ezekbe a kis blokkba automatikusan, így a modellek kézi kódolás nélkül is gyorsulhatnak.

Stratégiai hatás

Költség és költségvetés

Az építészeti döntések évekig növelik a teljesítményt és a működési költségeket.

Tisztább döntések

A technikai oktatás segít a csapatoknak a megfelelő verem kiválasztásában, nem csak a legújabb készletben.

Minőségellenőrzés

A jobb mérnöki döntések csökkentik a termelés megbízhatósági incidenseit.

A tenzormagok jövője

A Tensor magok folyamatosan haladnak az egyre alacsonyabb pontosság felé: a Hopper hozzáadta az FP8-at, a Blackwell pedig bevezette a 4 bites FP4-et hardveresen felügyelt skálázással, amely nagyjából megduplázza az egyes lépések átviteli sebességét a nehéz következtetések miatti munkaterheléshez. A ritkaság (nulla súlyok átugrása) szorosabb támogatására számíthat, az olyan mikroskálázási formátumokra, amelyek a skálafaktorokat kis számtömbökhöz kapcsolják, valamint a memóriarendszerekkel való mélyebb integrációt, hogy a magok táplálva maradjanak. A modellek növekedésével a mátrixmotor, nem pedig a nyers órajel, továbbra is a mesterséges intelligencia hardverteljesítményének központi harctere.

Valós megvalósítás

Nagy nyelvi modellek, például GPT-stílusú transzformátorok betanítása, ahol lépésenként több milliárd mátrixszorzás fut a BF16 vagy FP8 tenzormagokon.

Valós idejű következtetések futtatása chatbotokhoz és képgenerátorokhoz, INT8 vagy FP8 kvantálás használatával több felhasználó kiszolgálására GPU-nként.

Az NVIDIA DLSS felgyorsítása a videojátékokban, ahol egy neurális hálózat felskálázza az alacsonyabb felbontású képkockákat, minden egyes képkockán tenzormagot használva.

A tudományos számítástechnika felgyorsítása, például a fehérjehajtogatás (AlphaFold) és az időjárási modellek, amelyeket mátrix-nehéz neurális terhelésként fogalmaztak meg.

Kockázatok és védőkorlátok

Egy benchmark optimalizálása elrejtheti a rendszer általános hiányosságait.

Az infrastrukturális és karbantartási költségeket gyakran alábecsülik.

A biztonsági és megfigyelhetőségi hiányosságok a rendszerek bonyolultabbá válásával nőhetnek.

Végrehajtási ütemterv

1

Határozza meg a késleltetési, minőségi és költségcélokat a megvalósítás előtt.

2

Benchmark reális terhelési és adatviszonyok mellett.

3

Műszerfigyelés a hibák, az eltolódás és a felhasználói hatások szempontjából.

4

A méretezés előtt készítse elő a visszagörgetési és az incidensre adott válaszútvonalakat.

Folytassa a felfedezést

Free newsletter

Get the daily AI briefing

Three verified AI stories every weekday morning, written in plain English. Free forever, no ads.

One email each weekday. Unsubscribe in one click. We never sell or share your address.

Test yourself

Take the Tensor Cores quiz

Instant feedback on every answer, and a shareable certificate with a verifiable ID once you pass a course.

Kezdő kvíz

Support free AI education. AI Understanding is a 501(c)(3) nonprofit — no ads, no paywall, ever. Make a donation

Következő útmutató

Tenzor párhuzamosság nagy modellekhez

Gyakran ismételt kérdések

What is Tensor Cores?

A Tensor Cores speciális hardveregységek a modern NVIDIA GPU-kban, amelyek rendkívül gyorsan hajtanak végre mátrixszorzási és -felhalmozási műveleteket. Ezek a fő oka annak, hogy egyetlen GPU nagyságrendekkel gyorsabban képes nagy neurális hálózatokat betanítani és futtatni, mint az általános célú számítások lehetővé tennék.

Milyen alapvető matematikai műveleteket terveztek a Tensor Core-ok kifejezetten gyorsítására?

A tenzormagok egy lépésben hajtanak végre egy összeolvasztott mátrixszorzást és akkumulációt, ami pontosan az a művelet, amely a neurális hálózati rétegeket uralja.

Melyik NVIDIA GPU architektúra vezette be először a Tensor magokat?

A Tensor Cores 2017-ben debütált a Volta architektúrával, az FP16 4x4 mátrixműveletekkel kezdve.

Miért használnak a Tensor Cores-ok gyakran csökkentett pontosságot, például az FP16 vagy FP8?

Ha számonként kevesebb bitet használ, akkor minden ciklusban több érték áramlik át a hardveren, ami nagymértékben növeli a sebességet csekély, általában elviselhető pontosságveszteséggel.

A pontosság megőrzése érdekében általában milyen pontosságot használnak a Tensor Cores a futó összeghez (akkumulációhoz)?

A bemenetek pontossága alacsony lehet, de az akkumulátor általában nagyobb pontossággal működik, mint például az FP32, hogy korlátozza a kerekítési hibák felhalmozódását.

Hogyan használják a mindennapi mesterséges intelligencia keretrendszerek, mint például a PyTorch, a Tensor Core-okat?

Az alapul szolgáló könyvtárak a nagy mátrixműveleteket automatikusan Tensor Core méretű csempékre bontják, így a keretrendszerek kézi kódolás nélkül is felgyorsulnak.